|
Elektronikus zene
email
wapKERESÉS BARÁT 1=2 agave bringaút domino hass, alkoss, gyarapíts music.link neon music nyenyec pionir media winter zenebuzi ELŐADÓ alex cortex arovane boards of canada brian blade kettel jimpster lusine icl plaid swayzak INFO absorb boomkat gridface igloomag phlow sutemos textura the milk factory RÁDIÓ systrum sistum digital nimbus merck records radio pararadio KIADÓ ann aimee benbecula bitlab city centre offices complementary distribution delikatessen ghostly international merck neo ouija toytronic type ARCHÍVUM 2009. december 2009. január 2008. július 2007. december 2007. november 2007. október 2007. szeptember 2007. augusztus 2007. július 2007. június Teljes archívum KATEGÓRIÁK info (42) kívánságlista (6) lemezporolás (5) letölthető zene (391) netlabel (13) szemle (68) BANNER sndr468.swf sndr234.swf     |
2009. január 16.
Peverelist - Erstwhile Rhythm (Forsaken Remix) Virgács barátom révén van némi rálátásom a dubstep szcénára. El kell ismernem, hogy zseniális zenei fejlesztések mennek arrafelé, de valahogy nem érzem sajátomnak azt a világot. Van viszont egy nóta ami annyira tetszett, hogy csapágyasra járatta az mp3 lejátszómat és a bakelit gyűjteményemben is megbecsült helyet vívott ki magának. A Forsaken nóta vérbeli remix. Az eredetiből építkezik és újat hoz létre. Amivel ez a track elkapott az a régi (1996 környéki) drum&bass életérzés új köntösbe bújtatása. A szálló szintihangok és a dübögő basszus párosa a dicső FMK-s életérzést hozzák vissza. Még mindig odavagyok a szívbemarkoló padokért, van ami nem változik. Sajnos nem tudok legális mp3-at belinkelni, elnézést. Azért itt van a Blogariddims 26. mix, tekerjétek a 35. percre (utána is süvít :-)). Az egész Blogariddims projekt rendben van, érdemes jobban megismerkedni vele, jó arcok állnak mögötte. 2007. január 4.
Karsten Pflum - Idhax 
Az Idhax Jacob Helverskov Madsen harmadik albuma, amely a dán Rump Recordings kiadónál jelent meg tavaly ősszel. A szerző egy télen át dolgozott rajta, a folyamatos munka megmutatkozik a kiadvány zenei homogenitásában. Az Idhax stílusát tekintve elektronika, repetitív szekvenciákból, aprólékosan kidolgozott, makro szinten variált intelligens ritmusokból, megfoghatlan zajokból építkező, meglehetősen sötét hangulatú mű. A dallamvilág visszafogott, inkább sejtet, aláfest. A hangok tervezése, manipulálása kulcs szerepet kapott, nagyon profi lett a hangzás. Karsten Pflum legfrissebb albuma szinte kínálgatja magát egy alaposabb alámerülésre, ideális program a hideg téli estékre. Végül némi infó az elnevezésekről. Az Idhax a hackelésre utal, a számcímek pedig régi számítógépes játékok cheat kódjai. Wolfenstein és Quake környékén érdemes próbálkozni. Az album a NeonMusic-nál rendelhető.
2006. november 3.
Ferenc Vaspoeri - Esplanade 
Örömmel tölt el, hogy egy újabb pompás magyar kiadványt szemlézhetek. Ezúttal Ferenc Vaspoeri - Esplanade című kiadványát szeretném a tisztelt olvasók figyelmébe ajánlani, amely a Complementary Distribution Netlabel kiadásában jelent meg. Igazi városnézős anyag, barátságos útitárs, illedelmesen és visszafogottan kísér, kifogástalan hangulattal járul hozzá az utcai kilométerek gyalogos gyűjtéséhez. Mindezt a minimál 4/4 vázra épített detroiti hangzás- és dallamvilágot idéző szintetizátor szőnyegekkel, egyszerűségükben zseniális, végtelenségig ismételhető melódiákkal éri el. Szép mélyek, sallangmentesek a nóták, szeretnivaló atmoszférát teremtenek amelyben remekül érzi magát a hallgató. Kifogástalan munka, Norken és a korai Swayzak munkákra emlékeztet, csak gratulálni tudok.
2006. október 29.
Jóhann Jóhannsson - IBM 1401, A User’s Manual 
Jóhann Jóhannssonról nem sokat tudtam eddig, izlandi zenész, zeneszerző. Aztán kezembe került a harmadik albuma és szerteszét ütött. Ez az ember egyszerűen zseniális, munkájára pedig képtelen vagyok megfelelő jelzőt találni. Az IBM 1401, A User's Manual hangszeres kompozíció amelyet Jóhann apjának – aki az IBM fenevadnak a vezető karbantartó mérnöke volt – egy 30 évvel ezelőtti a mainframe számítógépről szóló felvétele ihlettet. A zeneműveket egy 60 tagú vonós zenekar játszotta fel és ehhez adódik hozzá az IBM masina elektronikus "éneklése". Technológia iránt fogékonyaknak ajánlom, hogy olvassák el a pontos leírását annak, hogyan csiholt ki Jóhann apja zenét egy üzleti alkalmazásra készített 1964-es IBM mainframe-ből. A zenéről meg csak annyit, hogy ilyen intenzív érzelmi tartalommal nagyon régen nem találkoztam. Ezt az csodaszép élményt, lenyűgöző atmoszférát mindenkinek érdemes sokszor megtapasztalnia.
2006. október 19.
Blamstrain - Remixed
Már jó ideje adós vagyok ezzel a szemlével, úgyhogy rögtön a minták közé csapok. Blamstrain Ensi című albumát a Merck kiadó művészi elitje akik egyben Juho Hietala jóbarátai vették kezelés alá. Nem ismerem elég jól az Ensi zenei anyagát, de feltűnt, hogy sok remix közös hangmintákból táplálkozik. Rendkívül érdekes megfigyelni, hogy ugyanazokat a forrásokat ki milyen irányba viszi el a maga újraértelmezésével. A sok remekül sikerült feldolgozás megnöveli az eredeti forrás értékét is. A korong stílusát tekintve idm - electro - ambient vonalon mozog, dominál a szintetikus hangzás, gyakori vendégek a jóleső mocskos dobtémák és a zsíros szintetizátor padok. Az utóbbi kettőből a legjobb arány a Mesak (Mr. Velcro Fastener egyik fele) és a Gridlock (ők közben feloszlottak, talán ez a remix volt az utolsó nagy dobásuk) feldolgozásokban érhető tetten. A Blamstrain Remixed kreatív ötletekkel tömött komoly album amelyet pár év múlva is élmény lesz elővenni.
2006. július 25.
Plaid & Bob Jaroc - Greedy Baby villámszemle 
Elvakult Plaid rajongó vagyok, tehát objektivitás kizárva. Tegnap láttam először a dvd-t és nem bírtam magamban tartani az első benyomásaimat. Természetesen még jópárszor meg kell majd néznem, hogy teljes képet kapjak az értékéről, de előljáróban leszögezem, hogy nekem nagyon tetszett. A zenéről annyit, hogy monotonabb mint az eddig megszokott, enyhe hipno hatás érezhető. Ez engem kicsit meglepett, de viszonylag hamar rákaptam az ízére. Az ok szerintem a koncepcióban keresendő, a számok nem állnak ki annyira önmagukban, az ideális hatást a vizuális oldallal együtt érik el. Bob Jaroc szerintem remek munkát végzett, a klippek hangulatosak és helyenként pompás trükkökkel találkozhatunk. Különösen tetszett az extrák menüpont tartalma. A régi nóták hihetetlen jól át lettek dolgozva, ezeket is szépen meghúzták a srácok, miközben néztem őket azon agyaltam, hogy partykon milyen jól működnének. Összegzésként úgy gondolom, hogy aki klasszikus Plaid hangzást vár a korongokon az csalódni fog, kevésnek fogja érezni a Greedy Baby anyagát, kellő nyitottsággal illetve monotonitás / minimál iránti vonzalommal felvértezve azonban szórakoztató percek várnak mindenkire. Sajnos nincsen otthon 5.1-es rendszerem, ezért ha valaki így is kipróbálta az albumot írja meg hogy szólt.
2006. július 19.
Boxcutter - Tauhid Boxcutter-ről nem sokat tudok, 2005-ben robbant be a köztudatba első maxijával, aztán a Planet Mu kiadó felfigyelt a tehetségre és gyorsan leigazolták. Hozzám Virgács révén jutott el a muzsikája és rögtön kiütött a Tauhid 12"-es zenei világa. Dubstep-et vártam és nagyon meglepődtem amikor meghallottam a dubstep - elektronika - jungle - dub fúziójából kialakuló anyagot. Igazi nemes acél került ki Boxcutter olvasztójából, friss, zsigerből jövő elektronikus zene távlatokat nyitó hangzással. A számok hangulata magával ragadó köszönhetően a zenébe szőtt keleti motívumoknak, a régi jó dzsungel érzésnek, finom űr lebegéseknek. Jobb leírással nem szolgálhatok, inkább próbáljátok ki. 2006. július 4.
SCSI-9 - The Line Of Nine 
Végy egy napos reggelt, tárazd be a lejátszódba a SCSI-9 új albumát aztán tűz az utcára. A hangerőt tekerd meg alaposan, csattogjanak a dobok. Bármerre indulhatsz rövidesen úgyis azt veszed észre, hogy vigyorgó városnéző turistává transzformált a füledbe áradó muzsika. Az oroszok megint kitettek magukért. A közepes tempóban lüktető ritmusra a szokásos minimál de maximális élvezetet szolgáltató dallam, basszus és időnként finom női vokál csatlakozik és már össze is állt a SCSI-9-ra oly jellemző hipno-lebegés. Félelmetes mennyire érzik az arányokat, az adagolást, az elegyítést. Itt nincsenek csúcsok és gödrök, érzelmi hullámok, a cél egy jól definált hangulat megteremtése és megtartása. Mondanom sem kell ennek elérésében a The Line Of Nine albumnál is maximális sikerrel jártak.
2006. július 3.
Mono on Mono (Remixes) Amikor a 2003-as Spokes után Ed Handley és Andrew Turner visszavonult a Greedy Baby DVD-t elkészíteni, szerintem még ők sem gondolták, hogy ennyire el fog húzódni a projekt. A Plaid gyakorlatilag jó 2 éve elcsendesedett és csak reméltük hogy hamarosan megtörik a hallgatás. Csodák csodája a Greedy Baby elkészült és a 2006-os év végre hozott egy - két remix megjelenést. Ha jól emlékszem régebben már hangot adtam annak a véleményemnek miszerint a remixeléshez a Plaid ért talán a legjobban. Akinek még nem volt szerencséje erről megbizonyosodni annak ajánlom a Parts In The Post tanulmányozását. Szóval remixek. A Palette kiadónál jött ki a John Tejada eredetiből készült Plaid és Pole feldolgozás. A három név egy kiadványon történő szerepeltetése több mint bizalomgerjesztő és a hallottak minden tekintetben igazolták a várakozásokat, első osztályú 12"-es kerekedett. Plaid ezúttal party kompatibilis táncos alapokra építette rá a védjegyének számító csilingelős - klattyogós mosolyfakasztó témákat. Izgő - mozgó táncra perdítős vidám nóta. Az igazi meglepetést -nekem legalább is az volt- Pole okozta. Finoman és nagyon okosan tördelt 4/4 alapok, jólesően zsibbasztó repetitív zajok amelyek a végén gyönyörűen begerjednek. Masszív. Hangulatában emlékeztet a 96-ban rongyossá játszott Sunship - Sun Within The Sun maxira. 2006. június 23.
Dabrye - Two/Three 
A 2001-es One/Three után az absztrakt hip hop koronázatlan királya visszatért a második résszel. Tadd Mullinix a Two/Three elkészítésével szintet lépett a stílus evolúciójában, fényévekre beelőzött mindenkit jövőbe mutató zenéjével. Az 5 évvel ezelőtti első részhez képest talán még lényegre törőbb, letisztultabb a zenei koncepció, ugyanakkor hatalmas lökést ad a zenékhez a masszív MC banda. Egyetlen felesleges hangot sem lehet fellelni a dobokban. A ritmusok néha annyira hiányosak, hogy az ember azt hinné nem fognak húzni, aztán megszólal az MC és egyből összeáll a kép. Mindent átitat a detroiti atmoszféra. Nehéz megfelelő dicsérő jelzőt találni a zsíros szintetizátor futamokra. Kőkemény űr hangulat. Nem akarom a hangzást tovább részletezni, döbbenetesek a hangminták, lenyűgözőek a ritmus programok, csodásak a basszusok, elsőrangúak az MC-k. Utoljára a Csillagok háborúja trilógiánál vártam ennyire a következő részt !
Valaki meg tudja mondani, hogy a Machines Pt. 1 és 2 számoknak mi az alapmotívuma? Nagyon rémlik valami a 80-as évekből...
A Ghostly jóvoltából lekapható az Encoded Flow című kedvcsináló.
Kettel - My Dogan 
Reimer Eising aka Kettel újból a hangszerek közé csapott az eredmény pedig a Sending Orbs kiadónál látott napvilágot My Dogan címen. Első gondolataim az albumot hallgatva, hogy csurig tömve van energiával, süvítenek a hallójáratomban az egymásra sorjázó, kiismerhetetlenül tekeredő, csavarodó dallamok, nagyon izgalmas és sokrétű a számok hangszerelése. Mindig történik valami, nincs pihenés, keményen munkába van fogva a lélek és az agy egyaránt. Kettel kreativitása a zenei kompozíciók és az alkalmazott technikai trükkök terén egyaránt tetten érhető. A My Dogan az elektronikát kedvelőknek friss, üde és tartós élményt garantál. Végül a külsőségekről is muszáj szót ejtenem, mint minden eddigi Sending Orbs kiadvány ez is csodaszép csomagolást kapott.
Helios - Eingya 
A Type records és a tavaly felbukkant Corduroy Road album markáns szerepet játszott a zenei horizontom akusztikus irányokba történő tágulásában. Ebből eredően idén az egyik legjobban várt kiadvány az Eingya volt nálam. Keith Kenniff ezúttal a Helios név mögé rejtőzve tett boldog emberré. A tőle megszokott intenzív ugyanakkor megnyugtató, biztonságot árasztó hangulat ezt az albumot is átjárja. A muzsikák rendkívül erős képi világot gerjesztenek, szinte beszippantják a hallgatóságot a vibráló -, csodálatosan megkomponált melódiák lakta álomszerű dimenzióba. Keith Kenniff mesterien kelti életre az akusztikus hangszeres játékból, elektronikus rétegekből, környezeti zajokból, mély és tiszta érzelmekből gyúrt zenei lényét. Az Eingya őszinte, alkotója emberi értékeit közvetítő, egyszerűségében zseniális album. Kötelező !
A neonmusicnak köszönet a cd-ért !
2006. április 19.
 A Bitlab records egy éves lett! Tiszteletre méltó vállalkozás ma Magyarországon elektronikus zenét kiadni és nehéz feladat jól csinálni. A Bitlab szerintem jól csinálja. Indoklásnak az eddigi kiadványok mellé mostmár nagyon erős érvként felsorakozik a jubileumi harmadik is. A Polyphonic Petals válogatás a hazai tehetségeket és a külföldi szcéna bizonyított művészeit hozza össze egy közös zenélésre. A végeredmény pedig egy fantasztikus, 14 számon keresztül tartó utazás az elektronika, ambient, electro világába. Nincs értelme egyesével górcső alá venni a számokat, mindegyik markáns, karakteres színt képvisel a zenei palettán és mesterien illeszkedik a válogatás fantasztikus kompozíciójába. A "csomagolás" csakúgy mint az előző kiadványoknál itt is rendkívül nívós lett. Gratulálok az évfordulóhoz és szívből örülök, hogy itthon is van egy kiváló ízléssel megáldott kiadó aki bontogatja polifónikus virágszirmait és színpompás elektronikus zenei élményben részesít. A lemez 2006-04-21-től megvásárolható a Neonmusic és a Trancewave lemezboltokban.
2005. december 22.
Mára még egy villám szemle, szintén Modern Love kiadó. Mariel Ito - Indexed EP-je pazar deep elektro / szikár menetelős darabokat tartalmaz a táncolható fajtából. Zsíros a hangzás, erős ingert ébreszt a hangerő emelésére, a vastag dobok közvetítésével létrejövő ritmus mozgásra motívál. Kreatív, finom megoldások, precízen méretezett arányok, pompásan működő témák, minőségi kiadvány (kedvencem róla a DX-TZ, készvagyok a dobtól, komoly érzékkel puhított kőkemény döngölés). Itt van ez a Modern Love kiadó, a Boomkat brigád üzemelteti. A múltkor nagyon morcos voltam miattuk, mert arra vetemedtek, hogy 459 darabosra limitálták a Lacan / Episode EP-t. A mindenfajta logikának ellentmondó akciónak hála egy délután alatt elfogyott az összes lemez, így csak a nyálamat csurgathattam utána. Azonban egy olyan 4 per 4 oktató anyaggal mint a most megjelenő Patience EP, mindez bocsánatos bűnné szelidül és gyorsan a feledés homályába veszik. Claro Intelecto ezúttal is szédítő mélységekbe kalauzol, haladó úszóknak azonban aggodalomra semmi oka, találkozhatnak mindennel amit a negyedekről tudni érdemes. Az ide kívánkozó közhely- és magasztaló-jelző orgia ezúttal elmarad, viszont azt javaslom, hogy Claro Intelectot tessék komolyan venni. 2005. november 21.
A Bitlab kiadó jóvoltából egy új magyar elektronikus zenei kiadványról tudok beszámolni. A kiadó második megjelenése Soutien Gorge - L'étoiles Souriantes című albuma, stílusát tekintve minimál elemekből és szép melódiákból építkező elektronika. Egy - egy számon hallani a szerzők electro iránti vonzalmát, amely klasszikus odavágós ritmusokban nyilvánul meg és remekül megy az érzelemgazdag dallamvilághoz. A zenéket különböző környezeti textúrák, zajok, versidézetek színesítik, a hangok óriási terekbe vannak helyezve ezáltal segítve a kevés - sok elv érvényesülését. Összességében kellemes, kissé melankólikus, érzelmekben dúskáló muzsikával várja a hallgatókat a Soutien Gorge. Az ezúttal is szépre sikeredett csomagolás mellé az első 20 megrendelő foszforeszkáló csillagokat kap ajándékba. 2005. szeptember 25.
Claro Intelecto - Lacan / Episode kislemeze gyilkos. Valaki megmagyarázhatná, hogy egy ilyen hibátlan lemezt miért kell 459 db megjelenésre limitálni? Az idegesítő momentumon túllépve egy dolgot mondhatok: Mark Stewart egy Géniusz a kislemez pedig mesteri esettanulmány a tech mélységéből. Frog Pocket a szívfacsaró melódiáinak köszönhetően az egyik kedvenc előadóm. Debütáló albuma a nyáron látott napvilágot a Planet Mu kiadó gondozásában Gonglot néven. A zenei anyagra jellemző a digitális technológia és a fülbemászó dallamok kettőssége, sőt megkockáztatom ellentéte. A ritmusok pörgősek, szanaszét vannak manipulálva, alakítgatva, az én ízlésemnek néhol már túlhajtottak. A másik oldalon a zenei, klasszikus hangokon alapuló, kellemesen áramló melódiák állnak. Ezt a két pólust még kicsit szétfeszíti a művész a hangszereléssel. Nem igazán törekszik arra, hogy egymásba olvadjon a ritmus és a dallam, inkább párhuzamosítottnak hat az összkép. A végeredmény egy érdekes, néhol kissé "sérült" harmónia a pólusok között, a dallamok pedig megint csak hibátlanok, szívmelengetőek. 2005. augusztus 31.
Lusine Inside / Out című 4 számosával újból megcsillogtatta géniuszát, ezúttal kemény, táncorientált 4/4 vonalon. A jól ismert Lusine hangzás tech-esebb a megszokottnál. A minimalista felfogású számok utaztatják a hallgatót, a hangok mutációja, a ritmusok okos manipulálása folytonos ingerként támadja az agyat. Mikro vonalon rendkívül mozgalmasak a számok, a 4/4 dob és mély basszusjáték ellenpólusaként teszik ellenállhatatlanná a zenéket. Akik már ismerik és szeretik Jeff McIlwain zenéit ezúttal sem fognak csalódni a kiadványban, akik pedig most tervezik az ismerkedést bátran kezdhetik a sort az Inside / Out EP-vel. 2005. augusztus 9.
A Sutemos kiadó ezen a nyáron már a második válogatását adja ki. Ezúttal a téma a nyár a stílus pedig elektronikával fűszerezett post/ indie rock, hangszeres zene, ambient vonalon mozog, átkötő elemként pedig gyakran feltűnik a vokál. A Red, Green, Blue And Other Summer Feelings zenei koncepciója az esztétika és a szépség megragadása volt, nem számítottak a nevek csak az alkotások. Ennek eredményeként a már megismert és bizonyított művészek mellett számos új előadó kerül hallótávolságba. A válogatásról általánosságban nehéz képet festeni, nekem a romantikus, álomszerű, varázslatos, törékeny jelzők jutottak eszembe miközben a kiadványt hallgattam és a hozzá tartozó galériát nézegettem. Gondosan válogatott, csupa jó érzést közvetítő profi válogatást rakott össze megint a Sutemos csapat, köszönet érte. |